Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Rövid versek 3

2008.11.17

"Ha meglátom a TV-ben azokat a szegény,

éhező gyerekeket, nem tudok segíteni, de sírok.

Arra gondolok, hogy szeretnék olyan vékony lenni,

de a legyek és a halál nélkül."

 

 

 

 

Hány év telt el azóta, hány szöveg volt a tied

 hány csók volt a szádra, mondd te számolod még?

Hányszor mentem át filmezni, és mindig félbe hagytuk.

Hányszor mondtuk, hogy elég... ugye te számolod még?

 

 

 

 

"...még tűrj negyven napot!"

"S aztán?..."

"Aztán? Hisz ez a furfang benne:

-       aztán, fiam, szép lassan megszokod!"

 

 

 

És nem mondom még egyszer!

Ha elmész, és úgy elveszel, hogy

nem talállak meg többet, akkor soha

a büdös életben nem hozlak el ide!

Soha!

 

 

Hittünk még egymásban, abban hogy szép lesz a jövő
És örökké fog tartani az együtt töltött idő.
De elmúltak az évek és én mindentől félek.
A változással új jön, de jót már nem remélek.
Én örökké szeretni foglak téged.
Mindegy merre jársz, és ha elvesztettél,
Az árnyékok mögött rám találsz.

 

 

 

 

 

Üres a sátor, a cirkusz bezár
De a porond közepén egy bohóc megáll.
Most nem nevet, nem bohóckodik
Kifestett arcán egy könnycsepp folyik.
Rájött, hogy nincs élete
Bohócarca egyé vált vele.
Felhúzta a sátorlapot,kilépett a napra,
S egy pillanatra felvillant az igazi arca.

 


 

"...csak egy pókhálószál tart életben.

Elég egy semmiség, egy enyhe fuvallat,

a dolgok arasznyi elmozdulása, és az,

amiért az ember imént még az életét

áldozta volna, egyszerre csak

                                             tartalmatlan butaságnak                mutatkozik."

 


 

 

 

 

 

 

 

 

Tudom jobban küzdhetnék. De érzem

úgysem győzhetnék... A hazugság

bajjal jár, és tőlem sokat hallottál...

Csendben ülsz és nem vádolsz..

de érzem közben mást gondolsz...

Mert nem beszélsz de látom félsz..

És elveszítelek már, nem érdemlem

meg de itt maradhatnál...

 


 

 

 

 

 

 

A fájdalom gyötör már hetek óta,

amit a szívemmel tettél nem foglalható szóba.

A hiány mit minden percben érzek,

bennem él és elkísér ameddig csak élek.

Nem tudlak feledni, hisz szinte mindennap látlak,

Mosolyod, s pillantásod miatt még egy kicsit várlak.

Várlak én, ameddig csak tehetem,

de szerelmed sajnos, soha többé nem lelem.

A tehetetlenség szétszakít, hisz mit tehetnék még,

csak egy lány vagyok a múltadból, érzem ez a vég.

Könnyes szemmel ébredek minden egyes reggel,

beletörődök mindenbe, és lassan együtt élek ezzel.


 

 

 

 

 

 

Nem arra mentem, Amerre küldtek.

Nem oda mentem, Ahová szántak!

Arra megyek, Merre szívem vezet,

Ahová hívnak És ahol elvárnak!

Sohase oda mentem, Ahová tereltek,

Csak ahol kerestek, Igazán szerettek!

 


 

 

 

 

 

Van egy kutyám.
Nedves az orra,
este pedig megugatja a Holdat.
Szereti az alvást,
a focizást,
a csokit
meg a csontot.
Tegnap elütötte egy autó.
Nagypapával temettük el.
Azóta nincs kedvem csokit enni
meg focizni,
és mindig szomorú vagyok.
De a nagypapám azt mondta,
akit igazán szeretünk,
az a szívünkben mindig megmarad.
Van egy kutyám.

 


 

Elváltak útjaink, de én gyakran, és mindig szeretettel gondolok Rád. Ezúton szeretném megköszönni a szerelmedet, a csodát, amit a Veled töltött idő jelentett. Köszönöm, hogy segítettél felfedezni a világot, a szerelmet, a szépet s a jót, és azt, hogy vigyáztál rám.

 

 

 


 

"Először leülsz szép,

tisztes távolba tőlem,

úgy, ott a fűben.

Én majd a szemem sarkából

nézlek, te pedig nem szólsz semmit.

A beszéd csak félreértések forrása.

De minden áldott nap

egy kicsit közelebb ülhetsz. . . "


"Már nem is tudtam, mit mondjak neki.

Nagyon ügyetlennek éreztem magam.

Nem tudtam, hogyan férkőzzem hozzá,

hogyan találjak közösséget vele. . .

Olyan titokzatos világ a könnyek országa. "


 

Gondoltam rólad, kicsit, s nagyot.
Gondoltam azt is: veled vagyok.
Helyzetek, titkok, kegyetlenek, lágyak,
hogy lehetett volna, hogy lehetne másnap.
De nem ígérek semmit, csak gondoltam rólad,
jó lenne ma és jó lenne holnap.


 

Kopogtass be hozzám, ha készülnék aludni.
Kopogtass be hozzám, ha fáj valamit kérni.
Kopogtass be hozzám, ha már nincs mit ígérni.
Kopogtass be hozzám, ha másként kéne élni.
Kopogtass be hozzám, ha elvakít a csillogás
Kopogtass be hozzám, mert ez valami más

Mit kerestem, megtalálnám
Mit találtam neked adnám...


 

Még ígérsz, de te sem hiszel benne,

 még sírsz, de könny sincs a szemedbe,

most szeretsz, de holnap vajon mi lesz?

Most még hagylak, bármit megtehetsz.

 

 


A féltékenység hátterében többnyire

a félelem és az önbecsülés hiánya húzódik meg.

Verd ki a fejedből azt a gondolatot,

hogy az életednek csak az adott

partnerrel van értelme.

A kulcs a bizalom: el kell tudni

engedni a másikat, hogy visszatalálhasson.

 


"Gyakran gondolsz arra mit keresel itt...

Hol van ki szeret.. most senki nem segít..

A büszkeség ad erőt, és az a gondolat..

Mit fogsz érezni, ha újra szabad vagy.."


 

"Tudod senkit nem szerettem még így. Ezért várok rád, várom a napot,

amikor visszatérsz hozzám, mikor végre velem leszel. Mindent

megbocsátok, semmiért sem haragszom, semmit nem fogok felemlegetni

neked. Csupán egyet akarok: szeretni téged, nem kell, hogy szeress, ha

nem akarsz, csak engedd, hogy én szeresselek. Csak erre kérlek, hagyd

magad szeretni."(


Ne mondd hogy, neked is fáj mert úgysem hiszem el...

Ne mondd hogy, felhívsz majd , mert tudom hogy nem keresel!

Ne mondd ma, hogy szeretsz

Mert holnap másnak mondod ezt!

Ne mondd, hogy valaha is szerettél...

Nem hiszem el, mert másé lettél.


Olyat alkottál, amilyet én még előtte nem láttam.

Kezeid által megelevenedett előttem minden titkos zuga a meséknek.

Képeidre nézve újból kisgyermeknek éreztem magam,

 aki újfent bejárhatta a mesék elrejtett világát, újra felfedeztem,

s átadtam magam nekik, a felnőttek elől volt hova menekülnöm.

 A kis világokban és melletted nem volt hiányom semmiben.

Éjszakáról éjszakára növelted menedékem, és én rohantam, hadd bújhassak el megint,

hadd érezzem azt, amit kiskoromban oly sokszor: nem vagyok egyedül.


Minden pillanatban mikor behunyod

a szemeid, feldereng egy arc a távolban.

A szemeidet nézi,de a szívedbe lát.

Tudod, a múlt hibái örökre sziklába

vésték történeted, de ha nem vigyázol

meglehet, hogy a történet egyszer végleg véget ér!


Jöjjön valaki, akivel máshogy látod a világot... Akivel

máshogy éled meg a mindennapokat... Akivel szebbek lesznek az álmos

reggelek... És még szebbek az éjszakák... Akivel a percek óráknak

tűnnek, az órák pedig perceknek... Aki ott tud hagyni a szívedben

valamit, ami akkor is segít szebbé alakítani a valóságot, ha ő nincs

melletted..."


 

Van egy pont, ahol a kislányból nő lesz. Egy pont, ahol legyőzöd a félelmet. Egy pont, ahol kiborulsz.

Egy pont, ahol már csak röhögünk mindenen. Egy pont, ahol már nem agyalsz. Egy pont, ahol erősnek kell

lenned, és egy másik, ahol elgyengülsz. Egy pont, ahol az extázis kezdődik. Egy pont, ahol minden

bölcsességedre szükség van, és egy másik, ahol újra kisgyerek lehetsz, ha arra vágysz. Mindig van egy pont.

Gondolkodj! Ne gondolkodj! Éld az életed! Minden fejben dől el - ezt te is tudod. :)

 


Rengeteg út van és rengeteg zsákutca. Rengeteg lehetőség és rengeteg rossz döntés.  Megyünk az úton, ami adatott, és néha megesik, hogy az ember lánya egyszerűen eltéved,  mert rossz sarkon fordul be. Nem érdemes azon rágódni, mi lett volna ha... Meg kell keresni a helyes utat,  és tovább kell menni. Mindannyian a saját utunkat járjuk. És mi a cél? Hogy megvalósítsuk önmagunkat.

 

 


Nem gondolok rád, ha nem szabad.

Nem, ha nem hívtál.

De hazudni sem tudok már.

Ami hiányozhat, mindent pótolnál.


Melletted leszek.. Jóban, rosszban,

depiben és happyben.

Lazán de igazán..

veled mindörökké Ámen!

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Cialis Sottobanco KelNign

(KelNign, 2019.08.28 17:29)

Cialis Y La Ceguera Propecia Kaufen Forum Brand Name Viagra <a href=http://cheapcheapvia.com>generic viagra</a> Sildenafil 100mg 30 Pills We'Re Do I Get Viagra Kamagra Alcorcon

laszlocsilla10@freemail.hu

(Csilla, 2011.03.19 17:58)

nagyon nagyon szep az osszes vers levettek a labamrol nagyon sokat irok ki es meg fogok le a kalappal.

Salgótarján

(Hegedűs Erika, 2010.02.18 16:42)

Ezek rettentő jó versek

nincs:D

(mano., 2009.09.18 20:02)

szépek.:)

436 monospetri hegyalja

(scheck-dunai yvett, 2009.09.02 13:39)

nogyon jok ezek a versek az osszes!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!sssssssssssssszzzzzzzzzzzuuuuuuuuuupppppppppppppppeeeeeeeeeeeeeeerrrrrrrrrrrrreeeeeeeeeeeeekkkkkkkk!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!aaaaazzzzzzz ooossssssszzzzzzzzzeeeeeeessssssss!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!

ercsi37@citromail.hu

(erika, 2009.05.10 14:11)

legszi irjatok sok szerelmes verset minel hamarabb koszi szepen